Miként igazodhatunk el napjaink erkölcsi zűrzavarában? Ha meg is értjük, mi a jó és mi a rossz, és szeretnénk a jót választani: honnan lenne hozzá bátorságunk? Mit kezdjünk korunk súlyos etikai dilemmáival? Van-e jogunk az erkölcsi ítéletalkotásra? Képesek vagyunk vállalni a nehéz döntéseket, és el tudjuk viselni, ha ezekért megbüntet minket a környezetünk?

Bár sokszor tudjuk, mi lenne a helyes, mégis képtelennek érezzük magukat rá, hogy annak megfelelően cselekedjünk. Tomka János több szakterület tapasztalatait felhasználva érvel amellett, hogy a kulcs az erkölcsi ellenálló képességünk fejlesztése. Ez nem megy kitartó, elszánt munka nélkül, de nem vagyunk egyedül: a közösség támogatása mellett a Biblia világos üzeneteire és Isten bátorító erejére is támaszkodhatunk.

Korunk szervezetei csak akkor maradhatnak működőképesek, ha vezetőjük elkötelezi magát a bizalmatlanság falának lebontása mellett, és tudatosan törekszik megteremteni a sebezhetőségen alapuló bizalom légkörét. A szerző A Bizalomépítő vezető című könyvében a vezetéstudomány és a teológia tapasztalatait felhasználva, egyénileg és csoportosan is feldolgozható kérdésekkel segíti ezt a folyamatot.

„Ha nincs, aki a helyes irányba tartó úton vezessen, az előbb-utóbb egyéni vagy akár közösségi katasztrófához visz. A bizalom azonban talpra állíthatja még a feje tetejére állt világot is. Értékvesztett korunkban a szerző olyan kreatív utat választott, amely sokak motiválója lehet: az örök értékek és a mai kérdések közé próbál meg hidat verni, s ezt útmutatásaival járhatóvá is tenni.”

Dr. Hafenscher Károly tanszékvezető egyetemi tanár

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével mi lesz az ember szerepe a jövőben? Az önvezető autóban számítógép fogja a volánt, a banki hitelkérelmekről mesterséges intelligencia mond véleményt. Az ember morális szempontokat is mérlegelhet, de vajon így járnak el a gépek is? Ki írja be a programjukba, hogy mi a jó és mi a rossz?

A kommunikáció modern világában döntéseinket és tetteinket sokan, sokféle érdekből igyekeznek befolyásolni. Milyen eszközökkel élhet az, aki kereskedelmi, politikai vagy egyéb céllal manipulálni akar másokat? Józan és jóindulatú polgárokat nevelünk, vagy könnyen manipulálható, egyszerű trükkökkel becsapható bábokat?

Hány embert képes élelemmel és vízzel ellátni a Föld? Mi lesz, ha egy-két milliárddal többen leszünk? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdaság termelékenysége fokozható, de meddig, és mi az ár?

Miközben egy vezető döntéseket hoz, cselekszik és számon kér, a jövőt is alakítja. A Biblia és a menedzsment trilógia harmadik kötetében a szerzőpáros olyan általános sorskérdésekre kereste a választ, amelyek kapcsolódnak a vezetői munkához, sokakat érintenek, többféle lehetséges kimenetelük van, összefüggenek egymással, és komoly dilemmák elé állítják ma a vezetőket.

Ilyenek például a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése kapcsán felmerülő gazdasági és etikai kérdések, a meggyőzés és a manipuláció, de a családi vállalkozások sikerei és buktatói, az etikus programozás, vagy akár a „sharing economy” térhódításának kérdései is terítékre kerülnek, mindezek a modern menedzsment szemszögéből és többezer éves bibliai történetek tapasztalataiból is merítve. Ez a kettős látószög adja meg a választott területek feldolgozásának különlegességét, és készteti gondolkodásra, saját álláspontjának átgondolására az olvasót.

A kötet számos modern és klasszikus esettanulmányt tár elénk, amelyek segítenek felkészülni a vezetők elé kerülő etikai problémák megoldására

Az előző kötethez hasonlóan a bibliai történetek és a modern esettanulmányok itt is izgalmas és hiteles támpontokat adnak súlyos etikai kérdések átgondolásához.

Olyan témákat vizsgálnak, mint a vezetői döntések és következményei, a vezetői felelősség, a hatalommal való visszaélés, a vezetői viselkedés miatt eluralkodó félelem, a jövőbeli haszon érdekében elviselhető áldozat kérdése, a segítségnyújtás problémája stb. Az etikai állásfoglalások, értékítéletek szorosan kapcsolódnak az adott kor és hely állapotához, kultúrájához, közhangulatához is.

Nem mindennapi vállalkozásba fogott a szerzőpáros, akik a gazdasági vezetőképzés területén olyan előadássorozatot tartottak, melynek során egy-egy vezetéselméleti és gyakorlati kérdést bibliai példákkal illusztrálva világítottak meg.

Az olvasó örömteli csodálkozással fedezheti fel, hogy a Biblia tényleg a meglepetések könyve, mert nem idegenek tőle azok a helyzetek, amelyek vezetői felelősségről, irányításról, feladatmegosztásról vagy éppen válságkezelésről szólnak.

Ez a bátorító szemléletmód, melyben a ma dilemmái összekapcsolódnak a bibliai modellek inspirációival, jótékonyan hatnak világunkban.

Dr. Tomka János nemzetközi felmérések és a szakirodalom széleskörű elemzése, illetve több évtizedes szakmai, vezetői és oktatói tapasztalatára alapozva mutatja be a tudás természetét, a tudás menedzselésének főbb kihívásait, a tudásszervezetek vezetéséhez szükséges legfontosabb kompetenciákat és a Magyarországon még általánosan nem ismert, de a tudásorientált szervezetek számára nélkülözhetetlen szerveződések, a szakmai közösségek koncepcióját.

A szerző az elsők között kezdte el kutatni Magyarországon a tudásmenedzsment gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit, különös tekintettel a szakmai közösségek szervezetekben betöltött helyére és szerepére.